Salamon É.H. 10

Az Árpádházi ármeket nézegetve egy érdekes darabot találtam egy aukciós portálon.
Salamon dénárjáról van szó É.H. 10.  A kérdéses darabon pirossal jelöltem azokat a részeket, amely reszekkel prolémám van. Mint tudott  első Andrástól a pézbeváltás, pénzújítás,  jó jövedelmet hozott a királynak, feltételezem ezzel Salamon sem volt másként.  Arra gondoltam talán emiatt van annyi eltérés ezen az érmén, többször kellett verőtövet készíteni és elképzelhető, hogy  apró dolgokban eltértek. Viszont nem túl sok egy kicsit, olyan érzésem van mintha összegyúrták volna az összes verőtő variánst. Hóman Bálintot idézve: Salamon – a császár denárok mintájára – obolusai előlapjára Rex Salamoni körirattal koronás királyi térdképet vagy főt veretett, rajta vagy mellette apró mellékjegyekkel.
Ezek után elkezdtem nézegetni a különböző darabokat és tapasztaltam milyen sok mellékjegy van az érméken. Ezen az érmén szinte az összes létező jegy feltűnik, a betűk eltérő alakja mellett.
Volt alkalmam ezen darab ismerőlyével levelezni, melyben állítja az érme minden bizonnyal eredeti.
Szakértelmét nincs okom vitatni, ez levélváltásunkból egyértelműen kiderült. Számomra ez a dénár merőben más, mint amit eddg láttam. Kutakodtam egy kicsikét és ismét Hóman írásában találtam esetleges megoldást miért is más ez a darab.

  A hátlapon, rajz nélkül, Pannonia felirat van, három vízszintes sorban. Ez a hátirat a X–XI. században divatos kölni denárrajzra emlékeztet s arra enged következtetni, hogy ezt a hazai éremfajok közt idegen rajzú pénzt talán kölni pénzverők készítették. A kölni pénz mintául vétele érthető, ha tudjuk, hogy Salamon sógorának és pártfogójának, IV. Henrik császárnak, uralkodása alatt ennek volt nevelője, Hanno kölni érsek (1056–1075) hosszú ideig uralkodott a császár helyett. Az éremrajz közvetlen mintájául is Hanno kölni denárja szolgálhatott.

I. Andrásnál jelennek meg pénzeinken az ú. n. siglák. Kezdetben a kereszt négy karjában levő háromszögek helyét foglalták el változó mellékjegyek (kör, pont, kereszt, félhold, vonal stb.), majd Salamon pénzein és Szent László ideje óta minden éremfajon a belső körben avagy a köriratban, a betűk közt, gyakran magán az éremrajzon vagy egyes betűkben elhelyezve találjuk e nagy változatosságot mutató jegyeket.

Azt hiszem ezzel közelebb kerültem a megoldáshoz miért is annyira összetett (összegyúrt) ez a dénár.
Egyuttal ezzel az írássl szeretném megkövetni az érme tulajdonosát és annak barátját József Zoltánt aki felületességemre felhívta a figyelmemet.

Hamis ókori Baktria érmék a hazai online piacon.

Továbbra sem csökken a hamisítok kedve, sem a zugkereskedőké most éppen néhány Baktriai hamisítvánnyal szándékoznak másokat becsapni.

 Feltűnő hibák, eltérések. Feliratok egészen másak vagy éppen nincs is az adott érmén.

És eredetiben

Serapis és cerberus együttes ábrázolása az érméken.

A napokban  egy nem mindennapi római érmére akadtam egy  aukciós portálon.  Carakalla antoninianus, ez idáig nem izgalmas ám a hátlapi ábrázolása már igen.  Cerberus és Serapis együttesen.  Ezen  ábrázolás   nem tartozik a gyakran felbukkanók  közé  ezért is akadt meg a szemem egy pillanatra.  De mit is érdemes tudni erről.
Serapis  és  cerberus  együttes  ábrázolása  az érméken.  serapis  trónon ül  lábai  előtt  cerberus.
Szerápisz vagy  a  (latinban Serapis) mesterségen kialakított istenalak a hellénisztikus Egyiptomban , aki Ozirisz  és Hádész  vonásait egyesíti magában. Neve Ozirisz és Ápisz görögös összevonása. Görög ruhát viselő szakállas férfiként ábrázolták, fején Nílus-mérővel (modius) és az Alvilág uraként, valamint gyógyító istenként tisztelték. Tiszteletét I. Ptolemájosz   vezette be (i. e. 305-283) azzal a szándékkal, hogy összekapcsolja az egyiptomi és görög vallásokat. Kultusza nagyon népszerű volt a Római korban is. Egyiptomban fő kultuszhelye Alexandria  Szarapeion volt, de szentélyei megtalálhatóak voltak szerte a római birodalomban.

Kerberosz – latinosan Cerberus, Tüphón és Ekhidné szörnyeteg fia: háromfejű kutya, amelynek nyaka körül kígyók tekeregtek, és farka sárkányfejben végződött. Az alvilág bejáratát őrizte, hogy a holtak el ne hagyhassák örök lakhelyüket; csak Orpheusznak sikerült őt megszelídítenie varázsos énekével. Egyesek szerint az érkezőket is megmarta, ezért tettek lekenyerezése céljából mézes lepényt a halottak mellé. Héraklész tizenegyedik munkája volt, hogy ~ felhozza Eurüsztheusz királynak. Miután puszta kézzel megadásra kényszerítette a szörnyet, Hadész megengedte, hogy a felvilágra hozza. Neve fogalommá lett, a mord, szigorú portást vagy őrt nevezik cerberusnak.

A III. század közepéig biztosan fennmaradt ez a fajta ábrázolás az érmeken.  II. Philipusnál  (247-249)  még találtam bronz érmén.
Alexandria mellett készült még Markianopolisban és Rómában is számos veret de ezen városokon kívül nem találtam más verdejellel.
Előfordul Septimus Severusnál:--Makrianopolis verde

Gordianus III.

Elagabalus -- Makrianopolis

Szép római veretű Caracalla
Aquila Severa tetradrachma--- Alexandria

Antonius piusnál némileg eltérően az előzőektől itt az alak magaután huzza cerberust.

Még a végére egy szép Hadrianus és egy szintén álló Serapis  Alexandriai veretek. Érdekesek ezek az álló ábrázolások mivel ritkán fordul elő. Javarészt az ülő Serapis a "gyakori " már amennyire az.