Salamon É.H. 10

Az Árpádházi ármeket nézegetve egy érdekes darabot találtam egy aukciós portálon.
Salamon dénárjáról van szó É.H. 10.  A kérdéses darabon pirossal jelöltem azokat a részeket, amely reszekkel prolémám van. Mint tudott  első Andrástól a pézbeváltás, pénzújítás,  jó jövedelmet hozott a királynak, feltételezem ezzel Salamon sem volt másként.  Arra gondoltam talán emiatt van annyi eltérés ezen az érmén, többször kellett verőtövet készíteni és elképzelhető, hogy  apró dolgokban eltértek. Viszont nem túl sok egy kicsit, olyan érzésem van mintha összegyúrták volna az összes verőtő variánst. Hóman Bálintot idézve: Salamon – a császár denárok mintájára – obolusai előlapjára Rex Salamoni körirattal koronás királyi térdképet vagy főt veretett, rajta vagy mellette apró mellékjegyekkel.
Ezek után elkezdtem nézegetni a különböző darabokat és tapasztaltam milyen sok mellékjegy van az érméken. Ezen az érmén szinte az összes létező jegy feltűnik, a betűk eltérő alakja mellett.
Volt alkalmam ezen darab ismerőlyével levelezni, melyben állítja az érme minden bizonnyal eredeti.
Szakértelmét nincs okom vitatni, ez levélváltásunkból egyértelműen kiderült. Számomra ez a dénár merőben más, mint amit eddg láttam. Kutakodtam egy kicsikét és ismét Hóman írásában találtam esetleges megoldást miért is más ez a darab.

  A hátlapon, rajz nélkül, Pannonia felirat van, három vízszintes sorban. Ez a hátirat a X–XI. században divatos kölni denárrajzra emlékeztet s arra enged következtetni, hogy ezt a hazai éremfajok közt idegen rajzú pénzt talán kölni pénzverők készítették. A kölni pénz mintául vétele érthető, ha tudjuk, hogy Salamon sógorának és pártfogójának, IV. Henrik császárnak, uralkodása alatt ennek volt nevelője, Hanno kölni érsek (1056–1075) hosszú ideig uralkodott a császár helyett. Az éremrajz közvetlen mintájául is Hanno kölni denárja szolgálhatott.

I. Andrásnál jelennek meg pénzeinken az ú. n. siglák. Kezdetben a kereszt négy karjában levő háromszögek helyét foglalták el változó mellékjegyek (kör, pont, kereszt, félhold, vonal stb.), majd Salamon pénzein és Szent László ideje óta minden éremfajon a belső körben avagy a köriratban, a betűk közt, gyakran magán az éremrajzon vagy egyes betűkben elhelyezve találjuk e nagy változatosságot mutató jegyeket.

Azt hiszem ezzel közelebb kerültem a megoldáshoz miért is annyira összetett (összegyúrt) ez a dénár.
Egyuttal ezzel az írássl szeretném megkövetni az érme tulajdonosát és annak barátját József Zoltánt aki felületességemre felhívta a figyelmemet.