Újabb hamis érmék a vaterán.

Tisztában vagyok azzal, hogy ez egy szélmalom harc, de már csak azért is!
A most felrakott  érmek közül, néhányat most is hírdetnek a vaterán.

Hamis római érmék (köztársaság kora)

Aki többször látogatta ezt az oldalt, már megszokhatta, hogy előszeretettel mutatok be fotókat hamisnak vélt érmékről. A hazai de a külföldi online piac is szépszámmal bővelkedik másolatokban.
Következzen néhány fotó, melyeken szembeötlő annak a ténye, hogy turpisság van a dologban.
Lesz olyan ahol az öntésből származó lyukak, a megfolyások ( anyagtöbblet) vagy éppen betűhiányosság de olyan érme is ami több mint kétezer éves és a kopottságnak semmi jelét nem láthatjuk.

Gyanús Caracalla dénár

Szemezgetve a Vaterán található római érméket, egy megkérdőjelezhető darabra akadtam.
Bár eredetiségi és pénzvisszafizetési garanciát vállal az eladó, én azért óvatos lennék.
Viszonylag jó fotót mellékelt amin szembetűnően hiányos az érme hátlapi felirata. Ezalatt azt értem, hogy komplett betűrészek hiányoznak.  Eredetileg a felirat: PONTIF TRP XIII COSIII.
Az F betű felismerhetetlen, az R betű helyett valami egészen más látható. Emellett a dénárokra jellemző a készítésükkor keletkező kis nyúlások sem láthatóak sehol.

A korabeli pénzverést is igen komolyan ellenőrizték és a hibás érmék nem is kerültek forgalomba. Azonban elvétve akadnak olyan darabok amik valami oknál fogva még is átcsúsztak a rostán. Magam is láttam ilyen darabokat.
Ez estben még is gyanakvó vagyok a már emített hibák miatt.
A 16 000 Ft-os ár is kissé magas, pláne ha kétely merül fel az emberben.
Alább két,más-más verőtővel készült de ugyanezen dénár.

                                                                                               

Hamis római dénárok ismét a vaterán.

Nem feltételezem senkiről, hogy szándékosan akar másokat megtévesztve eladni olyan érmét, amiről azért eléggé sugárzik, hogy nem eredeti. ( az ártatlanság vélelme mindenkinek jár)
Elképzelhető, hogy kevésbé jártas és nem ismeri fel adott esetben  az öntési technikával készült másolatot. Két "remek" darab,  amiből tanulhat a kezdő gyűjtő.
Julia Domna.
Nagyon jól megfigyelhetőek a megfolyások, pl. az arcon az orr mellett, a hajban, számos helyen anyagtöbblet.
Azt eltudom képzelni, hogy korabeli darab lehet de minden bizonnyal nem az eredeti dénárverés technikájával készült.
Caesar balra.
A másikon szintén előfordulnak megfolyások, főleg a portrén látható több helyütt de itt az érmén a sok szétszort  apró lyukacska is arról árulkodik, hogy öntéssel készült. A betűket is érdemes megnézni és összehasonlítani az alul közölt képekkel. Eléggé szembeötlő a külömbség.

Azért most is teszek fel néhány fotót, eredetinek vélt darabokról.

Raniero Zeno velencei dózse 1252-1268 között vert ezüst garasának másolata.

Ismét érdemesnek találtam egy  középkori érmét kiemelni a vateráról ami véleményem szerint,  másolat. Bár az eladó garanciát vállal, én még is más véleményen vagyok.
Ha megnézzük a korabeli pénzverés technológiáját, akkor egyre gyanusabb lesz ez az érme.
    A pénzverésnek az ókortól elterjedt s egészen az újkorig használt technikája az ún. kalapács- vagy kéziverés. Az érem elõ- és hátlapjának megfelelõen verõtõpárt készítettek.  A verõtövek végeire a pénz két oldalának negatív vésete került. Ezt igény szerint poncolták, azaz pontverõvel díszítették. Ez jellemzõ a13. századi  pénzekre is. A vésett képek közé helyezték a fémlapkát, majd kalapáccsal ütéseket mértek a felsõ verõtõre, így alakult ki az érme pozitív, domború képe. E technika még koránt sem volt tökéletes. A verőtő készítésekor apró kitüremkedések keletkeztek, amit igyekeztek eltávolítani, kicsiszolni. Ezeket a nyomokat jól kilehet venni a korabeli darabokon.  

Íme egy korabeli darab, amin nagyon jól láthatóak a csiszolatok nyomai.
És nézzük mos a másik, részemről vitatott érmét. Nekem kis túlzással tükörveretnek tűnik a fentihez kézest. Nyoma sincs a karcolatoknak, szinte unc-os darab a hajlításnyomot kivéve és az idő vasfoga sem koptatta meg.

 Itt alább még néhány fotó ebből a korból.

Könyves Kálmán RÉZ dénár É.H.34 a

A Vaterát mint hazai aukciós portált állandóan figyelemmel kísérem, hiszen állandó meglepetésekkel szolgál. A címben említett Kálmán dénár azonnal felhívta magára a figyelmet. Egy kis kerülővel kell kezdenem, hogy érthető képet kapjon a kezdő gyűjtő az első Magyar rézveretek zegzugában.
Az első Magyar rézpénzek forgalombahozatala számos vitát ért meg, neves pénztörténészek részvételével.
A köztudatban   III. Béla  rézpénze tekintett az első  darabnak. Viszont ebben sem értettek egyet a neves pénztörténészek. Eleinte  IV. Béla király és V. István „ifjú király” pénzének tartották ( Rupp Jakab / Weszerle József) és a tatárjárás következményeként fellépő ezüsthiánynak tudták be keletkezését.

A III. Béla verziót,  Dr. Réthy László nem ismerte és így teljesen önállóan arra a véleményre jutott, hogy e rézpénzek IV. István pénzveretei. Ezen megállapítását Dr. Hóman Bálint is elfogadta. A Bizánci kapcsolatokat hozva fel érvelés képpen. 

Újabban Jeszenszky Géza írt tanulmányt ezekről és az ezekkel előforduló keleti feliratú pénzekről és sok nyomós bizonyítékot vonultat fel annak igazolására, hogy e pénzek III. Béla király uralkodása alatt készültek. De mit is szerettem volna  ezzel.  Csupán a körülbelüi idelyét bahatározni annak, amikor a rézpénzek megjelentek. Tehát időben játunk már :   V. István (1270-1272)  /    IV. Béla (1235-1270) /  III. Béla (1172-1196) és IV. Isván ( 1163-1165 )  korában. Nem kivánom eldönteni valyon  mi is lehet a tényleges dátum, inkább elfogadom a fennálló véleményeket és a szakemberekre hagyom a dolgot.
 

Viszont Kálmán uralkodása időben még jócskán megelőzi ezt a kort (1095-1116). 
Hóman műve a Magyar pénztörténet, semmilyen említést nem tesz ebből az időből réz pénz forgalombahozatalára.  Viszont említést tesz II. Géza ( 1141-1162) / II. Béla (1131- 1141)  dénárainak réz hamisított darabjairól, melyeket a pénzverőmunkások visszaélésére vezet vissza.  Ezen réz darabokból csak néhány darab került elő, ami megerősíti , hogy az éppen uralkodó király nem érintett  a hamisításban. 
Kálmán idelyében sem kizárt, hogy az előzőhöz hasonlóan, megtévedt néhány pénzverő.  Íme a Kálmán dénár rézből, mely korabelinek tűnik. Egy ritkaság azon gyűjtők részére, akik az árpádházi darabokat kedvelik.

Salamon É.H. 10

Az Árpádházi ármeket nézegetve egy érdekes darabot találtam egy aukciós portálon.
Salamon dénárjáról van szó É.H. 10.  A kérdéses darabon pirossal jelöltem azokat a részeket, amely reszekkel prolémám van. Mint tudott  első Andrástól a pézbeváltás, pénzújítás,  jó jövedelmet hozott a királynak, feltételezem ezzel Salamon sem volt másként.  Arra gondoltam talán emiatt van annyi eltérés ezen az érmén, többször kellett verőtövet készíteni és elképzelhető, hogy  apró dolgokban eltértek. Viszont nem túl sok egy kicsit, olyan érzésem van mintha összegyúrták volna az összes verőtő variánst. Hóman Bálintot idézve: Salamon – a császár denárok mintájára – obolusai előlapjára Rex Salamoni körirattal koronás királyi térdképet vagy főt veretett, rajta vagy mellette apró mellékjegyekkel.
Ezek után elkezdtem nézegetni a különböző darabokat és tapasztaltam milyen sok mellékjegy van az érméken. Ezen az érmén szinte az összes létező jegy feltűnik, a betűk eltérő alakja mellett.
Volt alkalmam ezen darab ismerőlyével levelezni, melyben állítja az érme minden bizonnyal eredeti.
Szakértelmét nincs okom vitatni, ez levélváltásunkból egyértelműen kiderült. Számomra ez a dénár merőben más, mint amit eddg láttam. Kutakodtam egy kicsikét és ismét Hóman írásában találtam esetleges megoldást miért is más ez a darab.

  A hátlapon, rajz nélkül, Pannonia felirat van, három vízszintes sorban. Ez a hátirat a X–XI. században divatos kölni denárrajzra emlékeztet s arra enged következtetni, hogy ezt a hazai éremfajok közt idegen rajzú pénzt talán kölni pénzverők készítették. A kölni pénz mintául vétele érthető, ha tudjuk, hogy Salamon sógorának és pártfogójának, IV. Henrik császárnak, uralkodása alatt ennek volt nevelője, Hanno kölni érsek (1056–1075) hosszú ideig uralkodott a császár helyett. Az éremrajz közvetlen mintájául is Hanno kölni denárja szolgálhatott.

I. Andrásnál jelennek meg pénzeinken az ú. n. siglák. Kezdetben a kereszt négy karjában levő háromszögek helyét foglalták el változó mellékjegyek (kör, pont, kereszt, félhold, vonal stb.), majd Salamon pénzein és Szent László ideje óta minden éremfajon a belső körben avagy a köriratban, a betűk közt, gyakran magán az éremrajzon vagy egyes betűkben elhelyezve találjuk e nagy változatosságot mutató jegyeket.

Azt hiszem ezzel közelebb kerültem a megoldáshoz miért is annyira összetett (összegyúrt) ez a dénár.
Egyuttal ezzel az írássl szeretném megkövetni az érme tulajdonosát és annak barátját József Zoltánt aki felületességemre felhívta a figyelmemet.