Szakértők szerint a lelet - amely a maga nemében az egyik legnagyobb, amelyet Nagy-Britanniában valaha találtak - segíthet fényt deríteni a brit szigetek késő harmadik századi történelmére.
Dave Crisp egy délnyugat-angliai mezőn bukkant az érmékre még áprilisban. Fémdetektora jelzésére kézzel ásni kezdett, és miután egyik pénzdarabot találta a másik után, észrevette, hogy az érméket egy mindössze 30 centiméterrel a föld alatt található, nagy agyagkorsóban temették el. Mivel úgy ítélte meg, hogy szakértői segítségre van szüksége, nem ásott tovább, hanem értesítette a hatóságokat.
"Mivel ellenállt a kísértésnek, hogy maga ássa ki az érméket, lehetővé vált a Somerset megyei tanács régészei számára, hogy óvatosan kiemeljék a földből a korsót és tartalmát, biztosítva ezzel, hogy az elásás körülményeivel kapcsolatos fontos bizonyítékok megőrződhessenek" - mondta Anna Booth, a megyei tanács munkatársa.
3,3 millió fontos lelet
Az összesen 160 kilogrammot nyomó érmék ma becslések szerint 3,3 millió fontot (1,1 milliárd forintot) érnek. Annak idején egy legionárius négy évi fizetésének felelhettek meg - jegyezte meg a felfedezésről tudósító news.bbc.co.uk.
A lelet történelmileg is rendkívül értékes, hiszen segíthet mélyrehatóbban fényt deríteni a brit szigetek harmadik századi történetére - kommentálta a hírt a British Museum szakértője, Roger Bland.
Az érmék közül több mint 760 Marcus Aurelius Carausius római hadvezér arcképét viseli, aki a harmadik század végén magához ragadta a hatalmat Nagy-Britanniában és Észak-Franciaországban, majd császárrá nevezte ki magát. Mindössze hétéves uralkodás után, 293-ban saját kincstárnoka meggyilkolta, azonban az általa életre hívott szeparatizmust Rómának csak jóval később sikerült letörnie.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése